A látás részletesen

Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – egy nyerő csapat

Ötleteikkel megváltoztatták a világot

2020 október 16
  • Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – egy nyerő csapat

Ezek a férfiak matematikai, fizikai, kémiai és finommechanikai szakértelmüket mindaddig senki más által nem alkalmazott módon egyesítették s számos úttörő felfedezés alapjait vetették meg: Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – ők hárman vállalkozók voltak, akik elősegítették az optikai ipar magasra szárnyalását. Egy JOBB LÁTÁS portré.

Carl Zeiss

Carl Zeiss Jéna – egy globális szereplő megjelenése

Németország a 19. század közepén: műszerészképzése befejezését követően a 30 esztendős Carl Zeiss (1816-1888) saját vállalkozásba fogott Jénában. 100 talléros indulótőkével - mely a környéken élő Eduard fivérétől kapott kölcsön volt - Carl 1846. november 17-én hivatalosan beindította Werkstätte für Feinmechanik und Optik nevű cégét. Egy történelmi dátum. Zeiss először alkalmazottak nélkül dolgozott, saját maga végezvén különféle műszerek megalkotását, javítását és optimalizálását. Tükörüvegből készült nagyítói különösképpen kelendővé váltak, de még a más gyártóktól származó termékek, mint például hőmérők, teleszkópok és szemüvegek is rendkívüli népszerűségre tettek szert vevői körében.

Nem csak jobb minőségű a konkurenciánál, de jobban meg is éri

Az üzlet olyan jól ment, hogy kis idő elteltével Zeiss kibővítette vállalkozását: felvette első alkalmazottjait és nagyobb műhelybe költözött. Elsősorban az egyszerű mikroszkópok gyártása bizonyult kimagaslóan nyereségesnek a cég számára: nem csupán jobban megérték, de minőségük is jobb volt a versenytársakénál. Már ekkor tapasztalható volt Zeiss újító szándéka: a többi gyártó eszközeitől eltérően a felhasználók az élesség beállítását a tárgyasztal helyett inkább közvetlenül a tubustartón tudták kezelni – egy sokkal kényelmesebb módszer a művelethez.

Ernst Abbe

Csapatmunka alkalmazása a globális siker eléréséhez

Zeiss azonban mégsem volt elégedett és folytatta mikroszkóptechnológiája továbbfejlesztését az évek során. Különösképpen az akkoriban bevett „próbálgatásos” előállítási módszer elavultsága tűnt fel neki: ennek a folyamatnak a során a lencséket váltogatták illetve távolságukat addig változtatták, míg használható optikai rendszert nyertek. A szakszerűtlen próbálgatásos rendszerrel szembesülve Zeiss a bevett gyakorlatot figyelmen kívül hagyta és a számítások felhasználásának ötletét fejlesztette ki mikroszkóplencséi gyártásához a jövőben. Így a finommechanikai mérnök végül egy bizonyos munkatársat választott ki az általa elképzelt ideális gyártási folyamat valóra váltásához 1866-ban. Ettől kezdve kimagasló céljának elérésén együtt munkálkodott Ernst Abbe (1840-1905) fizikussal: egy olyan mikroszkóp kifejlesztésén, mely valamennyi vetélytársuk eszközeinek optikai tulajdonságain túltesz majd. Zeiss 50 éves volt, míg Abbe éppen csak betöltötte a 26. életévét. Korukban ugyan lehet különböztek, de elképzelésük azonos volt. Hat éven át dolgozott csapatuk aprólékosan, egyre optimalizálva és építve, míg végül 1872-ben Zeiss bemutathatta mikroszkópját, melynek minősége valamennyi vetélytársa termékét túlszárnyalta. Ez a versenyelőny nemzetközi elismerést vívott ki a csapat számára, tudósok és orvosok magasztalták őket. Sikere jutalmául Zeiss bőkezű nyereségrészesedési ajánlatot tett Abbénak, végül pedig 1875-ben üzlettárssá tette.

A függetlenséghez vezető út

A cég gyorsan nőtt, egyre több műszert értékesített és egyre több embert foglalkoztatott. Ugyanakkor volt még egy megoldandó probléma: ugyan Zeiss és Abbe sikeresen épített kitűnő mikroszkóplencséket, még mindig nem tudtak különleges optikai üveget beszerezni. A termelés saját kézbe vételéről s a lehető legjobb minőségű optikai üveg Jénában történő előállításáról álmodtak. No de hogyan?

A válasz nem váratott sokáig magára. A witteni származású 28 esztendős kémikus és üvegszakember, Otto Schott (1851-1935) eljárást fejlesztett ki kisebb mennyiségű üveg olvasztására. Ez különböző összetételek kipróbálását tette lehetővé. Egy teljesen új optikai tulajdonságokkal rendelkező üvegtípust olvasztott: a lítium üveget. Habozás nélkül mintát küldött belőle a világhírű fizikus Abbénak 1879-ben – és ezzel gyümölcsöző együttműködést indított útjára, mely hamarosan még intenzívebbé vált. Schott Jénában telepedett le, ahol egy üveglaboratóriumot hoztak létre számára (később ebből jött létre a Jenaer Glaswerk Schott & Genossen, ma Schott AG). Schott először új optikai üveganyagokat fejlesztett és állított itt elő, majd feltalálta a hő- és vegyszerálló boroszilikát üveget (manapság jénai üvegként ismerjük). Ezáltal szélesebb termékválaszték kínálatára nyílt lehetősége. Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – egy nyerő csapat, egy előre elrendelt kör.

Zeiss és Abbe – felelősségteljes vállalkozók

Zeiss és Abbe nem csupán a tudományos úttörő teljesítményt és a vállalkozói rátermettséget képviselték, de a felelősségérzetet és a kimagasló társadalompolitikai eredmények elérését is megtestesítették. Carl Zeiss 1888-ban bekövetkezett halálát követően Abbe a cégbeli és üveggyári részvényeit a Zeiss család részvényeivel egyetemben sikeresen a Carl Zeiss Foundationre ruházta át. Először is a vállalat fennállását akarta biztosítani annak saját érdekeitől való elkülönítése által. Abbe 1896-ban dolgozta ki a jogi megállapodást. Innentől fogva a vállalat nyeresége a Jénai Egyetem és Jéna lakossága javára volt fordítandó. A jogi szabályzás is úttörő volt. Jogilag érvényesíthető munkavállalói jogokat fektetett le egy olyan korszakban, amikor olyasmi, mint a munka törvénykönyve, nem létezett és a munkáltató–alkalmazotti viszony még mindig patriarchális volt. Azzal együtt, hogy végül aztán más vállalatoknál is bevezetésre kerültek az olyan szabályzások, mint a 9 vagy 8 órás munkanap (1900-tól fogva), ezek a munkakörülmények a Zeiss alkalmazottjai számára biztosítottak voltak.


Ossza meg ezt a cikket!