Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – egy nyerő csapat

Ezek a férfiak matematikai, fizikai, kémiai és finommechanikai szakértelmüket mindaddig senki más által nem alkalmazott módon egyesítették s számos úttörő felfedezés alapjait vetették meg: Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – ők hárman vállalkozók voltak, akik elősegítették az optikai ipar magasra szárnyalását. Egy JOBB LÁTÁS portré.

Az üzlet olyan jól ment, hogy kis idő elteltével Zeiss kibővítette vállalkozását: felvette első alkalmazottjait és nagyobb műhelybe költözött. Elsősorban az egyszerű mikroszkópok gyártása bizonyult kimagaslóan nyereségesnek a cég számára: nem csupán jobban megérték, de minőségük is jobb volt a versenytársakénál. Már ekkor tapasztalható volt Zeiss újító szándéka: a többi gyártó eszközeitől eltérően a felhasználók az élesség beállítását a tárgyasztal helyett inkább közvetlenül a tubustartón tudták kezelni – egy sokkal kényelmesebb módszer a művelethez.

A cég gyorsan nőtt, egyre több műszert értékesített és egyre több embert foglalkoztatott. Ugyanakkor volt még egy megoldandó probléma: ugyan Zeiss és Abbe sikeresen épített kitűnő mikroszkóplencséket, még mindig nem tudtak különleges optikai üveget beszerezni. A termelés saját kézbe vételéről s a lehető legjobb minőségű optikai üveg Jénában történő előállításáról álmodtak. No de hogyan?

A válasz nem váratott sokáig magára. A witteni származású 28 esztendős kémikus és üvegszakember, Otto Schott (1851-1935) eljárást fejlesztett ki kisebb mennyiségű üveg olvasztására. Ez különböző összetételek kipróbálását tette lehetővé. Egy teljesen új optikai tulajdonságokkal rendelkező üvegtípust olvasztott: a lítium üveget. Habozás nélkül mintát küldött belőle a világhírű fizikus Abbénak 1879-ben – és ezzel gyümölcsöző együttműködést indított útjára, mely hamarosan még intenzívebbé vált. Schott Jénában telepedett le, ahol egy üveglaboratóriumot hoztak létre számára (később ebből jött létre a Jenaer Glaswerk Schott & Genossen, ma Schott AG). Schott először új optikai üveganyagokat fejlesztett és állított itt elő, majd feltalálta a hő- és vegyszerálló boroszilikát üveget (manapság jénai üvegként ismerjük). Ezáltal szélesebb termékválaszték kínálatára nyílt lehetősége. Carl Zeiss, Ernst Abbe és Otto Schott – egy nyerő csapat, egy előre elrendelt kör.

Zeiss és Abbe nem csupán a tudományos úttörő teljesítményt és a vállalkozói rátermettséget képviselték, de a felelősségérzetet és a kimagasló társadalompolitikai eredmények elérését is megtestesítették. Carl Zeiss 1888-ban bekövetkezett halálát követően Abbe a cégbeli és üveggyári részvényeit a Zeiss család részvényeivel egyetemben sikeresen a Carl Zeiss Foundationre ruházta át. Először is a vállalat fennállását akarta biztosítani annak saját érdekeitől való elkülönítése által. Abbe 1896-ban dolgozta ki a jogi megállapodást. Innentől fogva a vállalat nyeresége a Jénai Egyetem és Jéna lakossága javára volt fordítandó. A jogi szabályzás is úttörő volt. Jogilag érvényesíthető munkavállalói jogokat fektetett le egy olyan korszakban, amikor olyasmi, mint a munka törvénykönyve, nem létezett és a munkáltató–alkalmazotti viszony még mindig patriarchális volt. Azzal együtt, hogy végül aztán más vállalatoknál is bevezetésre kerültek az olyan szabályzások, mint a 9 vagy 8 órás munkanap (1900-tól fogva), ezek a munkakörülmények a Zeiss alkalmazottjai számára biztosítottak voltak.