Miért lát mindenki másképp?

Akár a színérzékelésről, a 3D-s látásról vagy az éjszakai látásról van szó, mindegyik személyenként különböző. Miért van ekkora különbség az egyes személyek látásteljesítményében – és hogyan javíthatunk látásunkon és gondoskodhatunk arról, hogy kihasználjuk teljes látóképességünket.

Némelyik ember látása 100%-os, míg másoknak problémáik vannak a különböző színek megkülönböztetésével vagy a háromdimenziós látással. De miért is van ekkora különbség a látásteljesítményben? Feltételezve, hogy szemük egészséges, a rövid- vagy távollátó fiatalok látásminősége szinte azonos, ha szemüvegüket megfelelően készítették el. A megfelelő szemüvegek a látásteljesítmény bármilyen eltérését hatékonyan kijavítják. Az idő múlásával azonban ez egyre nehezebbé válik, mert az egyes személyek közötti különbségek a korral növekedhetnek. Az pedig egyszerűen az élet velejárója, hogy 80 éves korunkban nem látunk ugyanolyan jól, mint 20 évesen. A látóélesség, a színek és a tér érzékelése, valamint az a képességünk, hogy sötétben is látunk a korral együtt romlik. 40 és 50 év között, a szemlencsék és a sugárizom lassanként elvesztik rugalmasságukat, és egyre többet vesztünk a különböző távolságra való fokuszáló képességünkből. Az, hogy a könyvet egyre távolabb kell tartanunk szemünktől, ennek az állapotnak jellegzetes tünete. És a korunk előrehaladtával ez egyre rosszabb lesz.

Az eltérések olyan betegségekből vagy problémákból is adódhatnak, amelyekkel életünk folyamán szembesülünk, ugyanakkor szemüveggel nem korrigálhatók – ide tartozik a szürke és zöld hályog, valamint a kortól függő makula degeneráció. A látásteljesítmény eltérő szintjei tehát általában kóros hátterűek. Az éjszakai látás attól függ, hogy retinánkon a pálcikák mennyire jól működnek. Sötétedéskor a maradék fény a szaruhártyán és a szemlencsén halad át, mielőtt elérné a retinát. A fény ott alakul át az agynak szánt jelzésekké. Ezt két típusú receptor végzi: a pálcikák és a csapok. A csapok a nappali látásért, a pálcikák az éjszakai látásért felelősek. Ritka esetekben az A vitamin hiánya is vezethet gyengébb éjszakai látáshoz. Ha a hiányt kiküszöbölik, a szürkületi látás javul.

A színérzékelés kivételt képez. A nők és a férfiak általában másképpen érzékelik a színeket. A nők a világot például melegebb színekben látják és a férfiaknál jobban meg tudják különböztetni a vörös szín különböző árnyalatait. A férfiak azonnal jobban észreveszik a gyengébb kontrasztot és a gyors mozgást. Feltételezhető, hogy ennek evolúciós háttere van: az őskorban a nőknek például a zöld bokron észre kellett venniük a vörös bogyókat, míg a férfiaknak vadászniuk kellett. A tesztoszteron is szerepet játszik ebben, mivel ez segíti elő az embrió agyának látóközpontjában az idegpályák és a sejtek kialakulását. A színtévesztés és a színvakság azonban mindkét nem esetén felelős az eltérésekért: ha valaki színvak, akkor semmilyen színt nem érzékel, míg a színtévesztés a színspektrumban eltolódást okoz – valamennyi szín érzékelhető, de különböző árnyalatokban. Ez pedig egy jellegzetes „férfiprobléma”: a férfi népesség 8–9 százaléka szenved vörös-zöld színtévesztésben, lényegesen több, mint amennyi nő (csak 0,5–0,8 százalék).

Habár a „3D” jelenleg a moziban és a televízióban slágertéma, nem mindenki lát három dimenzióban. Ez főleg akkor fordul elő, ha az egyik szem sérült és nem lát olyan jól, mint a másik. Az agy számára néha a speciálisan összehangolt képek feldolgozása, és a jellegzetes mélységhatás létrehozása is nehéz. Gyakran némi türelemre van szükség, mert az agynak sokszor időre van szüksége, hogy megszokja az új helyzetet.

Egy másik jelentős tényező a látóélesség: mennyire tudom megkülönböztetni a részleteket? Itt is ugyanaz érvényes, mint előbb: a megfelelő szemüveg nélkül nem lehet teljesen kiaknázni a viselő látásában rejlő összes lehetőségét, és a részletek finomabb pontjai elvesznek. Ennek eredményeként személyenként eltér az érzékelés, de ezeket szemüveggel javítani lehet. Valójában sok ember személyes látóképessége nem áll meg 100 százaléknál, hanem meg is haladhatja ezt az értéket. E cél eléréséhez a látásvizsgálatnak és a refrakciónak a lehető legpontosabbnak kell lennie, hogy a szemüveg viselője olyan szemüveget kapjon, amely a látásában rejlő lehetőségekből kihozza a maximumot. További információk...

Látásunk kiértékeléséhez számos szabványosított teszt áll rendelkezésünkre. A ZEISS az i.Polatest^®-et használja, mely a látóélesség, a 3D-s látás, és a kontrasztérzékelés gyors és pontos tesztelésére alkalmazható. A színérzékelés az Ishihara színlátási táblákkal ellenőrizhető (melyet pszeudoizokromatikus táblának is neveznek). Ezek különböző nagyságú és színárnyalatú, színes pöttyöket tartalmazó korongok. A normál színlátású személyek felismernek bizonyos számokat vagy betűket, míg a színtévesztő személyek nem. A színtévesztés megállapítására az anomaloszkóp néven ismert eszköz használható, melyet munkaadók is gyakran használnak olyan foglalkozásokra való alkalmassági vizsgálatánál, melyeknél a színtévesztés komoly szerepet játszik (pl. vonatvezetőknél, pilótáknál, és még villanyszerelőknél is). További információk...

A látásunk minőségében központi szerepet játszó látóélesség ellenőrzése lényegesen könnyebb. Itt elégséges, ha távoli tárgyakra nézünk, és megfigyeljük, hogy észreveszünk-e bizonyos részleteket vagy sem. A szemész szakemberek ehhez az ellenőrzéshez a szubjektív refrakciónak nevezett eljárást használják. Különböző tesztlencséket helyeznek egymás után a szem elé és a pácienstől mindegyik esetben megkérdezik, hogy jobban lát-e vagy sem.

A szakszerűen illesztett szemüvegek általában javítják az éjszakai látást, a 3D-s látást és a színérzékelést. A színérzékelés speciális szűrőlencsékkel javítható, melyeket viselőjük személyes színtévesztésének megfelelően alakítanak ki. Ha a szemüveglencséket tökéletesen illesztették, ellátták őket antireflex réteggel, és azok javítják a viselő aktuális fénytörését, akkor a fokozott színérzékeléshez is jelentősen hozzájárulnak. A tökéletesen illesztett szemüvegek szintén javíthatnak a 3D-s érzékelésen és az éjszakai látáson. Fontos, hogy a szemüveg figyelembe vegye a szem valamennyi – aberrációként is ismert – látáshibáját. Ezért fontos, hogy ezeket az aberrációkat már kezdettől fogva meghatározzák. Az i.Profiler^® és az i.Scription^® technológiát felvonultató szemüvegek tökéletesen felfedik és javítják a szem aberrációit, és akár kevés fény mellett vagy éjszaka is jobb látást biztosítanak.

Az i.Scription^® technológia nélkül készült szemüvegek csak a szubjektív refrakció alapján javítják az aberrációkat. A korrekció tehát megfelel a nappali fényviszonyoknak, de nem okvetlenül a gyenge fényviszonyoknak. A látásjavítás tehát a nappali, de nem okvetlenül gyenge fényviszonyokra alkalmas. Az i.Profiler^® azonban az ügyfél szemén kitágult pupilla mellett is végez mérést, ezáltal az éjszakai látást imitálva is hozzájut a szükséges információkhoz. Ennek eredményeképp olyan lencséket kapunk, amelyek nappali körülmények között, valamint rossz fényviszonyok és éjszakai körülmények között is jó látást biztosítanak. Ugyanakkor a kontrasztérzékelés is gyakran javul, mert a fényudvar a retinán csökken.

Bár a színérzékelést az i.Profiler^® nem ellenőrzi eléggé, hiszen itt a retina kulcsszerepet játszik, bebizonyosodott, hogy az éles látás a gazdag, telített színek érzékeléséhez nélkülözhetetlen. Ez azt jelenti, hogy a precízebben elkészített szemüveglencsék sok esetben jobb színérzékeléshez is vezetnek.

Ezenfelül, kb. 4 éves kortól a gyerekek szeme számára is hasznosak az i.Profiler^®-rel végzett mérések. A mérési folyamat nagymértékű automatizálása lehetővé teszi, hogy miközben a gép a mérést végzi, a szakember teljes figyelmét kis betegének szentelje.

A látásteljesítmény szemüveggel való javítása csak sérülések és az olyan betegségek esetén nem lehetséges, melyek bizonyos kortól elkerülhetetlenül fellépnek, mint például a szürke hályog. Ebben az esetben a szemlencse rugalmatlanná és homályossá válik. Erre az egyetlen gyógymód a szürkehályog-műtét, amely során az elszürkült lencsét transzparens műlencsével helyettesítik.