Mit értünk látásromlás alatt?

Sokan viselünk szemüveget, vagy kontaktlencsét, és e látásjavító eszközöknek köszönhetően újra jól látunk. Azonban, mit tehetünk olyankor, ha mindezek már nem bizonyulnak elegendőnek? Bármelyikünket bármikor érintheti a látásromlás problémája. Mindez viszont inkább idősebb korban gyakori. A következő cikkben a látásromlás lehetséges kiváltó okait vesszük sorra, valamint azt, hogy az érintett személyek számára miként jelenthetnek segítséget az egyes látásjavító eszközök, valamint a körülöttük élők.

Rendkívül sokféle típusú látásromlást különböztetünk meg, amelyeket egy bizonyos szintig, egyáltalán nem is veszünk észre egy kezdeti külső jelből. A közeli rokonok, munkahelyi kollégák, vagy barátok el sem tudják képzelni, milyen napi szintű gondokat okozhat egy jelentősebb látásromlás némelyikünk számára. Ugyanakkor létezik néhány apró dolog, amely javíthat a látásromlásban szenvedők mindennapi életminőségén, a függetlenség, ill. önállóság szintjén, valamint az érintettek együttélési/együttdolgozási képességén.

Minden egyes látásromlásnak megvannak a maga jellemzői, s a páciensek számos különböző tünetről számolnak be: korlátozott látótér (csőlátás), látótér-vesztés, fokozott érzékenység a vakító fénnyel szemben, szürkületi vakság, színvakság, vagy a látóképesség élességének általános korlátozottsága. Még hasonló diagnózisok esetén is, a hatások nagyon különbözőek lehetnek az érintett személyek számára.

A látóképesség szociális jogszabályok általi meghatározása: Németországban a látásromlás szintjét százalékban határozzák meg. Ettől függ, melyik típusú támogatás vehető igénybe a látásromlás kialakulásának egyes szakaszaiban. Ha például egy személy egy meghatározott tárgyat, amelyet egy normál látásképességű ember már 100 méterről is észrevesz – csak 10 méterről képes észrevenni, akkor az ilyen személy esetében az alkalmazandó százalék: 10% a normál 100% helyett (látás = látásélesség = 0,1).

A döntő tényező egy adott látásromlás osztályozásánál a látásélességi tényező mellett a térlátás mértéke. Fentiek alapján az alábbi három különböző típusú látásromlást különböztetjük meg:

• Fizikálisan fennálló látásromlás: a szemüvegek a látásélességet (a közellátást és távolba látást) mindössze 30%-kal (látás: 0,3) képesek javítani.
• Nagyfokú látásromlás: a szemüvegek a látásélességet (a közellátást és távolba látást) mindössze 5%-kal (látás: 0,05) képesek javítani.
• Vakság, a törvény által meghatározott értelemben: a szemüvegek a látásélességet (a közellátást és távolba látást) mindössze 2%-kal (látás: 0,02) képesek javítani.

1. Nagyító látásjavító segédeszközök: a látásromlás mértékétől függően számos különböző látásjavító segédeszköz áll rendelkezésünkre. Ezeket szemorvosunktól rendelhetjük meg, és más optikai eszközökkel is kombinálhatók. Minden esetben nagyon fontos azonban az ilyen eszközök a viselő saját igényeihez történő hozzáigazítása. Kizárólag ilyen módon érhető el optimális látásteljesítmény minden érintett személy esetében. Ez magával vonja a lehető legjobb minőséget, ötvözve a lehető legszélesebb látótérrel.
2. Mivel a látásromlások a külső szemlélő számára nem minden esetben vehetőek könnyen észre, nem mindig mérhetőek meg egyforma pontossággal és nagyon különböző tünetekkel jelentkezhetnek, álljunk mindig készen arra, hogy kérés esetén segítséget tudjunk nyújtani. Fordítsunk különös figyelmet azokra a gyengénlátókra, akik köztéren közlekednek de nem használnak botot. Előfordulhat, hogy a segítségünket kérik a tájékozódásban, pl. merre találnak egy adott buszmegállót, mikor vált zöldre a lámpa a gyalogosátkelőn, vagy más kérdésben. Ilyen esetben egy világos, közérthető és nem kétértelmű válasz rendkívül hasznosnak bizonyulhat a számukra. Ne döbbenjünk le akkor sem, ha azt látjuk, hogy egy fehér bottal közlekedő személy épp magazint vásárol az újságos bódénál, vagy egy könyvet olvas a vonaton egy nagyító szemüveggel. Egyáltalán nem biztos, hogy szimulánsok. Lehetséges, hogy az ilyen személyek mindennapi életükben kiválóan tudnak tájékozódni, és problémáik csupán éjszakai fényviszonyok mellett jelentkeznek, oly mértékben, hogy áthidalásukra már fehér botra van szükségük. Hála a mindennapi mobilitási gyakorlatoknak, számos látásromlásban szenvedő személy viszonylag jól elboldogul – csak bizonyos esetekben van szükségük segítségre.
3. A kontrasztok segíthetnek! Hasznosnak bizonyulhat, ha szobáinkat, bútorainkat, az ebédlőasztalt, vagy egyéb berendezési tárgyainkat úgy rendezzük el, hogy jobban illeszkedjen a gyengén látó családtagunk igényeihez, aki csak korlátozott mértékben képes tájékozódni. A helyiségek egyenletes és káprázásmentes megvilágítása is segítségünkre lehet. Az egyes kiegészítő lámpák, amelyeket olvasásra, vagy konyhai munkára használhatunk, szintén hasznos segítséget jelenthetnek a mindennapokban. A legjobb választás: hideg fényforrások magas fényintenzitással. A halogénlámpák kevésbé megfelelőek ilyen esetben.
4. Normál esetben a látásromlással küszködők számára nehézséget jelent a kézzel történő jegyzetelés. Hasznos lehet, ha jegyzetelés helyett inkább jól látható fekete betűkkel kinyomtatjuk a betűket egy fehér ívpapírra.
5. Amikor szemtől szemben beszélgetünk egy csökkentlátó személlyel, ne lepődjünk meg, és ne zavarjon bennünket, ha az adott személy kerüli a közvetlen szemkontaktust. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a látás középső látóterének romlása miatt az érintett személy olyan benyomást kelthet bennünk, hogy beszélgetés közben egy felettünk lévő pontot néz. Ilyenkor egyszerűen csak folytassuk a normál beszélgetést. Időnként a látásromlással küszködőket helytelenül arrogánsnak, vagy udvariatlannak tartjuk. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy bizonyos helyzetek, amelyek számunkra teljesen normálisnak számítanak, hihetetlenül nagy koncentrációt és komoly erőfeszítést igényelnek a gyengén látóktól. Továbbá, számos ember, akinek látásromlási nehézségei vannak, amelyeket folyamatosan gyengülő látásélesség kísér, képtelenek felismerni az arcokat, különösen mások gesztikulálását nem látják jól (vagy csak egy nagyon szűk tartományban ismerik fel azokat). Ezért amikor olyasvalakire köszönünk rá, akinél ilyen jellegű problémák állnak fenn, ne vegyük rossz néven, ha olykor nem is válaszol köszöntésünkre.

Tipp ajándékozáshoz: a kikapcsolódás és szórakozás közben a csökkentlátók gyakran kedvelik a hangoskönyveket, amelyek manapság már CD formájában, vagy internetes letöltés útján is elérhetőek.