Pislogás, sírás és beúszó csillagok

Pislogunk, sírunk, „csillagokat” látunk, de mire reagál így a szemünk? Miért pislogunk? Mi a szerepe a retinánknak? Miért könnyezik a szemünk? Más egy könnycsepp, ha szomorúság vagy fájdalom váltja ki? És tudta, hogy a szakemberek felismerhetnek egy betegséget pusztán azzal, hogy belenéznek a szemébe? A JOBB LÁTÁS azt vizsgálja, mitől olyan különleges a szemünk.

A retinának számos alapfunkciója van, és arra is nála kell keresnünk a választ, hogy miért látunk „csillagokat”, ha túl gyorsan állunk fel vagy igazán nagyot tüsszentünk.

Lássuk, hogy miért látunk „csillagokat”, és mi történik ilyenkor! A leggyakoribb kiváltó ok a hirtelen vérnyomáscsökkenés. Bármilyen hirtelen mozdulat után, mondjuk, ha gyorsan állunk fel vagy ha igazán nagyot tüsszentünk, a vér a fejünkből gyorsan testünk többi részébe áramlik. Amíg a vérnyomás nem stabilizálódik, az agy és a szem kevesebb vért és oxigént kap. Emiatt a retina nem működik megfelelően, és ezt az információt közvetíti az agynak. Ezért jelennek meg az árulkodó fényfoltok vagy „csillagok”. Ha az oxigénhiány továbbra is fennáll, a szervezet a következő szintre lép, amelyben a retina fényérzékelő sejtjei nem küldenek információt az agynak. Ilyenkor sötétül el minden. Normál esetben a látás gyorsan helyreáll, mivel a tünetek eltűnnek, amint ismét a megszokott módon áramlik a vér.

Szemünknek a retinán kívül sok más fontos része is van.

Szintén a vérnyomáshoz kötődik a fényképeken oly bosszantó „vörös szem” hatás, ami csak azt mutatja, hogy normál esetben mennyi vér halad át a retinán. A vörös szemet a fényképezőgép vakuja okozza, mivel megvilágítja a retinában lévő vért, így láthatóvá teszi azt. Ez a hatás mindig jelentkezik, amikor a vaku a retináról egyenesen visszaverődik az objektív lencséjére.

Tudta, hogy...? A szemünkben lévő véredények felépítése alapján a szemészeti szakemberek könnyen felismerik bizonyos betegségek korai jeleit a szemvizsgálat során? További információk...

Fontos: Ha gyakran lát „csillagokat” vagy bármilyen más látáscsökkenést tapasztal, mindenképpen vizsgáltassa ki a tüneteket egy szakemberrel, hogy kizárható legyen a komoly baj kockázata. Bizonyos esetekben a tünetek oka lehet betegség vagy egy gyógyszer mellékhatása.

A pislogásnak nagyon egyszerű és praktikus oka van. Hogy a szemgolyó csúcsán lévő szaruhártya ne száradjon ki, a szemhéj pislogás közben könnyet terít szét a szemgolyó felszínén, így tartja nedvesen azt. Normál esetben percenként 15-20-szor pislogunk.

Tudta, hogy...? Személyenként változik, hogy ki mennyit pislog. Egy újszülött körülbelül kétszer pislog percenként, miközben valaki, aki izgatott vagy ideges akár ötvenszer is. A pislogásunk gyakorisága akkor is változik, ha olvasunk vagy TV-t nézünk. Ilyenkor akár percenként hétre is lecsökkenhet ez a szám.

Érdekes tény: Tudta, hogy pislogás közben agyunk csak a másodperc törtrészére zárja ki a vizuális ingereket? Így nem zavar minket a látáskiesés, ugyanakkor az agyunk pihenhet kicsit.

Az emberek sírnak, ha félnek, ha sajnálnak valamit, ha mérgesek, ha boldogok, ha együtt éreznek másokkal, ha kétségbe vannak esve, fájdalmukban, vagy ha csak belement valami a szemükbe. Röviden számos más oka is lehet a sírásnak, mint a szomorúság. De miért fejlesztette ki szervezetünk ezt a funkciót? A kutatók sem tudják pontosan.

Abban egyetértenek, hogy a reflexkönnycseppeknek egyértelműen tisztító szerepük van. Ezek azok a könnycseppek, amelyek akkor jelentkeznek, ha valami belemegy a szemünkbe. A könny amint lehet, eltávolítja az irritáló anyagot a szemből, majd ha az eltűnt, a könnyezés is megszűnik.

A dolgok akkor válnak bonyolultabbá, ha érzelem alapú könnycseppekről beszélünk. Ezekkel akkor találkozunk, ha örömünkben vagy bánatunkban sírunk. Az ember az egyetlen élőlény, aki ilyen könnycseppeket ejt. A tudósok még mindig nem biztosak abban, hogy mi ennek az oka, bár van két fő teória. Az első szerint a szervezet védekezésként sírással csökkenti a stresszt és távolítja el a káros anyagokat. Ezzel kapcsolatban a pszichológusok egy katartikus hatásra utalnak (a görög „tisztító” szóból). A másik elmélet szerint a sírásunk egyfajta kommunikáció, társasági viselkedésünk része, amellyel érzelmeinket fejezzük ki mások felé. Végül is sokkal intenzívebben kommunikálhatjuk érzelmeinket mások felé, ha nem csak szavakat, de könnyeket is használunk. Lényegében azt jelezzük, hogy segítségre van szükségünk. Ezzel együttérzést váltunk ki másokból, így fokozzuk a segítség és a támogatás valószínűségét.

Tudta, hogy...? Az érzelmek által kiváltott könnyeknek más a kémiai összetétele, mint a reflexkönnycseppeké. Az érzelmi könnycseppek jóval több fehérjét, mangánt, kalciumot és káliumot tartalmaznak, valamint szerotonint, vagyis „jó-hangulat” hormont. Sőt, a nők könnye gyakran prolaktint is tartalmaz, azaz tejtermelésért felelős hormont. s nem ez az egyetlen különbség férfiak és nők között. A nők gyakrabban sírnak, akár 64-szer évente, miközben a férfiak általában csak 17-szer.

A könnynek számos különböző funkciója van:

• Ellátja szemünket oxigénnel.
• Megelőzi szemünk kiszáradását, egyfajta "síkosítóként" segíti szemhéjunkat.
• Kimossa az irritáló idegen testeket a szemünkből.
• Ellenanyagot (antitesteket) tartalmaz, amely a szembe jutó kórokozókkal szemben véd.
• Antibakteriális lizozimet tartalmaz, ahogyan a nyál is.
• Táplálja a szaruhártyát.

Igen! A vörös vagy duzzadt szem, hirtelen látásromlás, vagy az apró csomók a szemhéjon csak néhány a sok jel közül, amellyel szemünk egy háttérben húzódó betegségre utalhat. Nincs még egy olyan szerv, amelyen keresztül ilyen közvetlenül lehetne vizsgálni a véredényeket. Ezért van az, hogy az olyan betegségek első jelei, mint a reuma, a cukorbetegség és a sclerosis multiplex gyakran a szemünknél jelentkeznek vérzésként vagy érproblémaként.

Egyéb gyengélkedésnek is lehet jele szemünkön.

• Például a szemhéj apró sárga csomói ártalmatlanok, de jelezhetnek magas koleszterinszintet, így mindig vizsgáltassuk ki őket orvossal.
• Ha valakinek nagyon gyorsan romlik a látása, az lehet a sclerosis multiplex jele (SM). Az SM betegek immunrendszere a szem idegrostjait is támadja. Emiatt gyakran begyullad a látóideg, ami látáscsökkenéshez, gyenge színérzékeléshez és látómező-kieséshez vezethet.
• A hirtelen kialakuló jelentős látásromlás néhány ritka esetben akár szemdaganat jele is lehet.
  Ha egy betegeknek dülledt a szeme és nehezen tudja mozgatni, elképzelhető, hogy Graves-Basedow-kór, a pajzsmirigy autoimmun betegsége áll a háttérben.
• A vörös vagy véreres szem gyakran csak egy ártalmatlan gyulladásból vagy irritációból fakad. Azonban reumás megbetegedést is jelezhet. Ha a vörös szemhez könnyezés, látáscsökkenés vagy fájdalom is társul, fontos, hogy orvoshoz forduljunk.
• Ha a szem környéke gyakran bedagad, lehet, hogy veseproblémával állunk szemben.  
• A sárga kötőhártya bizonyos esetekben lehet hepatitisz jele. Ilyenkor a máj már nem képes feldolgozni a bilirubint, így a kötőhártya elszíneződik.

Úszkáló foltokkal akkor találkozhatunk főként, ha világos hátteret nézünk, például a tiszta kék eget . A tekintet irányát követő, apró mozgó foltokat szaknyelven üvegtesti homálynak nevezik. Jelenlétük napszaktól függően jobban vagy kevésbé észrevehető. Az ilyen foltok szinte mindenkinél előfordulnak valamikor, de a legtöbb esetben nem veszélyesek a látásra. Azért jelentkeznek, mert ahogy öregszünk, az üvegtest zsugorodik és leválik a retináról. A rövidlátók gyakrabban és már fiatalabban is tapasztalnak ilyen úszkáló foltokat, mivel szemgolyójuk hosszabb.

Ha nagy fekete felfelé özönlő foltokat érzékelünk, forduljunk orvoshoz, mert vannak esetek, ahol ez üvegtesti vérzés jele, ami egy igen komoly betegség.

Akkor is azonnal kérjük szakember segítségét, ha bármilyen látáscsökkenést tapasztalunk! Például ha homályosan látunk, elmosódnak a kontúrok, gyengül a kontraszt, a látómező közepén szürke vagy fekete foltok jelennek meg, egyenetlen vagy torz vonalakat látunk, esetleg fokozottabban érzékenyekké válunk a tükröződésekkel szemben.

Bal és jobb szemünknek is van vakfoltja, vagyis a látómezőnknek nem érzékelt része. Ez a látómező azon része, ahol nincsenek fényérzékelő fotoreceptorok. Hogy mégis mindent látunk, és nincs „lyuk” a képben, az azért van, mert agyunk a másik szemtől kapott információ alapján kompenzálja ezt a kiesést. Bővebb információ…

A szemhéj rángása vagy görcse órákig vagy napokig is eltarthat, amitől feszültek leszünk, életminőségünk romlik. A legtöbb rángás teljesen ártalmatlan, általában a stressz, a fáradtság vagy az alváshiány okozza. Ezek ideiglenes görcsök, általában maguktól elmúlnak. Ha a rángás nem szűnik meg, szemünk nyugtatására kipróbálhatjuk a meleg vizes borogatást vagy a szemhéj finom masszírozását.

Fontos:  Néhány ritka esetben, ha a rángás még a szem megnyugtatására tett kísérlet után is fennáll, a háttérben ásványi anyagok hiánya, fertőzés vagy betegség állhat. Kétség esetén forduljon szakemberhez!