Túlkorrigált, alulkorrigált, vagy rosszul van becsiszolva

A szemüvegviselők jól ismerik az érzést, amikor a szemüveg már nem elég erős, így a szemüknek megerőltetőbbé válnak a megszokott feladatok. A rosszul becsiszolt szemüveg is jelenthet nagyobb igénybevételt a szemnek. A következmény pedig nem kellemes. De valóban rosszat tesz hosszú távon a szemünknek, ha túl erős, túl gyenge vagy bármilyen tekintetben „rossz” szemüveglencsét használunk? Feltétlenül kárt teszünk a szemünknek azzal, ha rosszul van korrigálva a látásunk? És mi történik, amikor szemünket többletmunkára kényszerítjük, például ha sötétben olvasunk? A JOBB LÁTÁS útmutató összefoglalja a fenti kérdésekre adott válaszokat.

Megfordult már a fejében, hogy a rossz szemüveglencse kárt tehet a szemében? Erre a kérdésre nem egyszerű a válasz. Az biztos, hogy egy nem megfelelő korrekciót nyújtó szemüveg rossz hatással van a látásra, így az életminőségre is, de kevés példa van arra, hogy ez hosszú távú és visszafordíthatatlan kárt okozna. Bár a rosszul korrigált myopia tovább ronthatja a szemüvegviselő rövidlátását, nem tudunk arról, hogy ugyanez történne távollátás esetén. A szemnek mégis többet kell dolgoznia: van, hogy sokkal többet ahhoz, hogy éles képet tudjon alkotni. Ez azért van, mert a túl erős és a túl gyenge korrekció is azt jelenti, hogy a szem nem a megfelelő segítséget kapja. Korral járó látásromlás, más néven presbyopia esetén a rosszul beállított szemüveglencse émelygést is okozhat, például lépcsőzés közben, mivel a látómező elhomályosodik.

A látórendszer különösen alkalmazkodóképes: „megtanul” különböző távolságokra helyesen fókuszálni, és a látást, amennyire csak lehet, az adott szituációhoz igazítja – az adott látásprobléma függvényében.

Gyakran látni, hogy valaki hunyorog, ha már nem látja élesen a mobiltelefonján a szöveget, vagy kényelmetlen testtartást vesz fel, hogy kompenzálja a megfelelő korrekcióra váró látásproblémáját. Ez mind könnyen elkerülhető egy személyre szabott szemüveggel.

A szemüvegviselők panaszainak forrása legtöbbször ártalmatlan és nem maradandó, vagyis a probléma azonnal megszűnik, amint az illető újra optimálisan lát. A rosszul beállított szemüveglencse tipikus jele, hogy viselője nem lát élesen a szemüveggel. Ez fárasztja a szemet, mivel a szemeknek így jóval több erőfeszítésre van szüksége az éles képalkotáshoz. Túlkorrigált lencse esetén a szemüveg túl erős lesz viselőjének, az alulkorrigált pedig túl gyenge. Sokszor ez megerőltetést jelenthet a szemnek: fejfájást, nyaki fájdalmakat és émelygést okozhat. Gyakran tapasztalhatjuk ezt az olcsó, polcról levett szemüvegeknél, melyeket nem állítanak be. Természetesen vannak különleges esetek vagy vészhelyzetek, amikor tökéletes választás lehet egy „polcról levett” szemüveg. Mivel azonban az ilyen szemüvegeket egyáltalán nem igazítják viselőjükhöz, viselésük szemfáradtsághoz és az azzal járó mellékhatások kialakulásához vezethet. Ilyen esetben azt javasoljuk, látogasson el látszerészéhez vagy szemész szakorvosához, aki egy vizsgálat során megállapíthatja, ha látása romlott, vagy szemüvege már nem biztosít megfelelő korrekciót.

A korral járó látásromlás kezdeti szakasza (amit megelőző presbyopiának is neveznek, és általában valamikor a harmincas és negyvenes éveink közepe felé alakul ki) miatt egyfókuszú szemüvegről vagy kontaktlencséről multifokális, azaz progresszív lencsékre kell váltanunk. Ez a váltás sokaknak két okból nehezen megy. Egyrészt azt gondolják, hogy progresszív lencsét csak idősek használnak; másrészt pedig a váltás során „újra meg kell tanulniuk” látni. A progresszív lencse viselése során függőleges szemmozgásra van szükség, mivel a lencse közeli, köztes és távoli látómezői egymás fölött helyezkednek el. Szemüveg nélkül, vagy egyfókuszú lencse használata esetén főként vízszintesen mozgatjuk a tekintetünket.

Amikor a presbyopia miatt progresszív lencsére váltunk, két fő tanácsot érdemes észben tartani. Egyrészt: minél előbb elkezdjük, annál hamarabb megszokjuk, mivel kevésbé megerőltető „könnyű” progresszív lencsével kezdeni, és a szem még könnyebben megtanulja, hogy hogyan dolgozzon az új lencsével. Másrészt presbyopia esetén mindig a viselő személyére szabott szemüveget kell használni – a „polcról levett” szemüveg látómezői nem biztosítanak optimális látást.

A nem megfelelően beállított progresszív lencséjű szemüveg túlzott megerőltetést jelent a szemnek, az ebből adódó panaszok pedig nem csupán zavaróak, hanem a viselő egészségi állapotára is hatással lehetnek. Az életlen kép mellett jelentkezhet szédülés, fejfájás, fáradtság, émelygés – például lépcsőzés közben, mivel a látómező elhomályosodik. De ha a progresszív lencse látómezői (közeli, közepesen távoli és távoli) tökéletesen illeszkednek viselőjük vizuális profiljához, akkor jobb lesz a spontán viselői tolerancia, és az is valószínű, hogy az illető jobban fog látni új progresszív szemüvegével. Ne feledjük, hogy a progresszív szemüveg csak akkor nyújt maximális teljesítményt, ha a lencse és a szemüvegkeret precízen viselője arcához, szeméhez és életmódjához van igazítva. A lencse különböző látómezői precíz centrálást igényelnek. Ha úgy érzi, nem megfelelő szemüveget használ, azaz a közeli zóna nem elég erős olvasáshoz, vagy nem igazán lát jól az olyan megterhelőbb tevékenységek közben, mint például a vezetés, akkor látogasson el látszerészéhez és ellenőriztesse vizuális profilját.

Összefoglalásként elmondható, hogy nincs bizonyíték arra, hogy egy nem megfelelően beállított szemüveglencse rontaná a szemet. Legjobb tudomásunk szerint a sötétben olvasás és az élénken megvilágított kijelzők használata inkább csak kellemetlen, mint káros hatású. Mivel a gyerekek szeme még fejlődik, esetükben minden látásproblémát azonnal kezelni kell. A káros UV-sugárzással szemben pedig mindenkinek fontos védenie a szemét.

Ha rossz látásról van szó, szemünk sok nehézséget elvisel. Egy jól beállított szemüveg azonban nemcsak megelőzi a kezeletlen látásproblémák következményeit, hanem javítja a viselési komfortot és az életminőséget is.