Hogyan őrizzük meg a szemünk egészségét?

A szemünk folyamatosan különböző környezeti ingerlő hatásoknak van kitéve – por, UV sugarak, idegen részecskék és sok egyéb. Ezért fontos tudni, mi jó és mi káros a szemünknek. Összegyűjtöttünk Önnek néhány hasznos tippet.

A szemünk a vibráló, színes világra nyíló ablak. Lehetővé teszi, hogy élvezzük a gyermekek mosolyának csodáját, elbűvöljön a művészet világa és megcsodáljuk bolygónk leírhatatlan szépségét. A méretét, megbízhatóságát, optikai teljesítményét, változó fényviszonyokhoz történő alkalmazkodását, energiafogyasztását és fenntarthatóságát tekintve a szemünk felülmúlja még a legkorszerűbb kamerát is. Mondanunk sem kell, hogy fontos különös gonddal vigyáznunk a szemünkre. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb teendőket és tilalmakat:

Már a születésünktől kezdve különös gonddal kell figyelnünk a szemünkre. Ez különösen fontos az olyan koraszülött csecsemőknél és gyermekeknél, akiknek a testvérei kancsalok vagy rendellenes fénytöréssel rendelkeznek. Minden gyermeket szemorvosnak kell megvizsgálnia 6 és 12 hónapos, illetve 30 és 42 hónapos kora között. Azoknak a gyermekeknek akiknek szemüveget kell viselniük, továbbra is rendszeres ellenőrzésen kell részt venniük.

Akik rendszeresen gépjárművet vezetnek, évente ellenőrzésen kell részt venniük, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a látásélességüket, látóterüket, szürkületi és színlátásukat, valamint az erős fénnyel szembeni érzékenységüket.

A legtöbb ember számára fontos 40 éves kortól rendszeresen ellenőriztetni a szemét, hogy nem alakult-e ki glaukóma; ugyanez már 20 éves kortól vonatkozik azokra, akiknél nagy a glaukóma (zöld hályog) kockázata. Legjobb ezeket a vizsgálatokat kétévente elvégeztetni. A makulát 55 éves kortól rendszeresen, ideális esetben évente ellenőriztetni kell, hogy korán fel lehessen állítani a diagnózist bármilyen korral járó makula degeneráció (AMD) esetén. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve a dohányosok és azok, akik sok időt töltenek a napon.

Mindenki ki van téve a napégés kockázatának, aki hosszú időt tölt megfelelő védelem nélkül a napon. Ma már ezt mindenki tudja. Van egy dolog azonban, amit sokan nem tudnak: a szem szaruhártyáját is megégetheti a nap, ami úgynevezett „hóvakságot” okozhat. Ha ez megtörténik, akkor a szaruhártya idegvégződései védtelenek maradnak. A tünetek jelentkezhetnek súlyos fájdalom, fénnyel szembeni különös érzékenység, valamint égő, vörös vagy könnyező szem formájában. Ritkán akár látásromláshoz is vezethet. Az UV sugárzás hosszú távon a kötőhártya megvastagodását, szürkehályogot és a makula degeneráció nagyobb kockázatát eredményezheti. Ezért fontos olyan napszemüveget viselni, amely optimális módon megszűri az UV fényt. Ideális esetben a napszemüvegnek minimum UV 400-as UVA/UVB védelmet kell biztosítania. Ez garantálja, hogy a napszemüveg kizárja az összes káros fénysugarat az ultraibolya tartományban. Tipp: a nagy napszemüvegek jobbak, mint a kisebbek. Az utóbbiak átengedik a fényt a keret felső és oldalsó részein. A napszemüvegre feltétlenül szükség van, amikor nyitott tetejű autót vezet, görkorcsolyázik vagy kerékpározik.

A friss levegő nem csak a tüdőnek, szívnek és véredényeknek hasznos. A szem szaruhártyája is közvetlenül a levegőből veszi fel az oxigént. Mi ennek az oka? A szaruhártyának nincs saját oxigénellátása. Bárkinek, aki füstös és levegőtlen helyen kénytelen ülni, gyakran segítenie kell a szemének azzal, hogy kimegy a friss levegőre. Ezen túlmenően, a kontaktlencse viselőknek rendszeresen meg kell pihentetniük a szemüket „szemüveges nap” tartásával.

A kutatások végül világosan bebizonyították: ha hosszú időn át dolgozunk a számítógép előtt és elmélyülten nézzük a képernyőt, akkor ez nagyon szárítja a szemet, mert sokkal kevesebbszer pislogunk. Ezért nagyon fontos rendszeres szüneteket beiktatni, és távol tartani a szemünket a képernyőtől, amikor a számítógépen dolgozunk. Fordítsa el a fejét a képernyőtől és nézzen távolra, időnként zárja be és nyissa ki a szemét, és tudatosan pislogjon. A szemjógával – nézze meg szemtorna ötleteinket – szintén megpihentetheti a szemét. Ezek a tippek segíthetnek a könnyben lévő, a szemet védő zsírréteg optimális eloszlásában.

A szem a testünk része, ez nyilvánvaló. Ez azt is jelenti azonban, hogy mindig meg kell mosnia a kezét, mielőtt megérinti vagy megdörzsöli a szemét.

Bárkinek, aki kifesti a szemét, csak olyan festéket lenne szabad használnia, amelyiken allergiatesztet végeztek, és mentes a tartósítószerektől. A szemet irritáló termékek megtámadják a szaruhártya védő zsírrétegét. Fontos, hogy ne felejtse el éjszakára lemosni a szempillafestéket, szemtust és szemhéj festéket a szempillájáról és a szemhéjáról.

Mindenkinek, aki szemránckrémet használ, szaktanácsot kellene kérnie, mert a termékek nem tartalmazhatnak semmilyen beszivárgó olajt. Ezek az olajok tönkretehetik a könnyréteget, és allergiához vezethetnek. Az arckrémeket nem szabad közvetlenül a szem környéki területekre kenni.

Az idegen részecskék megsérthetik az érzékeny szaruhártyát, és gyulladást okozhatnak a szem belsejében. De legyen óvatos: ha egy idegen részecske megsérti a szaruhártyát, akkor ez a szúrás magától bezárul. A sérülés ezután már nem látható kívülről. Ha ilyenkor megdörzsöli a szemét, akkor ez kis sérülésekhez és karcolásokhoz vezethet, ezért nagyon fontos, hogy szemorvoshoz forduljon. Ha szükséges, a szemorvos eltávolítja az idegen részecskét és gyógyszert ír fel, ami enyhíti a gyulladást és a fájdalmat.