Kötőhártya-gyulladás, árpa, a szemhéj gyulladása, stb.

A kötőhártya-gyulladás tünetei között szerepel a vörös szem, égő érzés, viszketés, duzzadt kötőhártya, szúrás, komoly fényérzékenység és/vagy a váladéktól összeragadt szemhéjak.

Kötőhártya-gyulladást okozhat baktérium (chlamydia, haemophilus influenzae, pneumococcus, gonococcus, staphylococcus), vírus (herpesz, adenovírus, kanyaró, rubeola és bárányhimlő), parazita (légylárva, féreg), allergia (általában szénanáthához kapcsolódó rhinoconjunctivitis) és környezeti hatás. Nem fertőző gyulladásos tüneteket okozhatnak maró anyagok, sérülések és a szembe került idegentest valamint füst, UV-fény, por és huzat is. A könnymirigyet érintő betegségek is válthatnak ki kötőhártya-gyulladást. A kötőhártya-gyulladás a szem egyik leggyakrabban előforduló gyulladásos megbetegedése.

A kezelés a kötőhártya-gyulladás kiváltó okától függően változik. Különbséget teszünk bakteriális, vírusos és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás között. A kontaktlencse használatát javasolt mellőzni, amíg a betegség el nem múlik.

Bakteriális kötőhártya-gyulladás:
A bakteriális kötőhártya-gyulladás egy része általában magától elmúlik, nincs szükség kezelésre. Az orvos antibiotikumos szemcseppet vagy kenőcsöt írhat fel, hogy a gyógyulási folyamat gyorsabb legyen. Súlyos kötőhártya-gyulladás esetén antibiotikum-kúrát alkalmaznak.

Vírusos kötőhártya-gyulladás:
A vírusos kötőhártya-gyulladás általában csak a megfelelő gyógyszerrel kezelhető. A tüneteket hideg vizes borogatással és műkönnyel lehet enyhíteni. Ha a fertőzést herpesz vírus okozta, Aciclovir hatóanyagot lehet alkalmazni.

Allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás:
Ha allergiás eredetű kötőhártya-gyulladásról van szó, első lépésként meg kell határozni az allergént. Csak ezután lehet elkezdeni az úgynevezett hízósejt-stabilizáló szerek és antihisztaminok alkalmazást, amik segítségével a beteg immunrendszere megküzd az allergénekkel. A tünetek enyhítésére kortizon tartalmú lohasztó szemcseppet lehet előírni, valamint segíthet a műkönny és a hideg vizes borogatás is.

A bakteriális és a vírusos kötőhártya-gyulladást lényegében nem lehet megelőzni. Ha a kötőhártya-gyulladást környezeti hatás váltja ki (füst, szél, UV-sugárzás), a legjobb, ha kerüljük azt. Esetleg viselhetünk védelmet biztosító sportszemüveget vagy napszemüveget.

Árpa esetén az érintett terület fájdalmas, jellemző a szúró érzés. Érintheti az alsó és a felső szemhéjat is attól függően, melyik mirigy gyulladt be. Ezenfelül különbséget teszünk külső és belső árpa között. A belső árpa (Hordeolum internum) a szemhéjon belül helyezkedik el. Bár az árpa maga gyakran nem látszik, a szemhéj duzzadt és vörös. A külső árpa (Hordeolum externum) azonban tisztán látható.

Az árpa a szemhéjszéli mirigyek gennyes gyulladása, amit bakteriális fertőzés (általában staphylococcus, ritkábban A-csoportú streptococcus) vált ki. A tályog alakja egy apró gabonaszemre hasonlít, ezért kapta a hordeum, hordeum nevet, ami latinul „árpát” jelent. A fertőzésnek számos oka lehet, például a higiénia hiánya. Az árpa kialakulását különböző kockázati tényezők is segíthetik. Ilyen a cukorbetegség vagy a legyengült immunrendszer. Ezekben az esetekben a mirigyek nem megfelelően működnek, így a baktériumok gyorsabban el tudnak szaporodni.

Sose próbáljuk saját magunk az árpát kézzel kinyomni, mivel a genny tovább terjeszti a fertőzést. Az árpa általában magától kifakad, nem igényel speciális kezelést. Mindemellett kezelésében hasznos segítség lehet az infralámpa, az antiszeptikus szemkenőcs és az antibiotikumos szemcsepp. Ha néhány napon belül az árpa nem húzódik össze, keressen fel szemészeti szakrendelést.

Az árpát bakteriális fertőzés okozza, így a megfelelő higiénia és elővigyázatosság csökkentheti a fertőzés kockázatát. Más szóval fektessen nagy hangsúlyt a rendszeres kézmosásra, különösen mielőtt a szeméhez érne. A legyengült immunrendszer szintén kockázati tényezőnek számít. Célszerű minél több megelőző lépést tenni, például kiegyensúlyozott étrendet követni és rendszeresen mozogni.

A vörös, elszarusodott, duzzadt, viszkető és/vagy égő szemhéj általában szemhéjszéli gyulladásra utal. Ezenfelül az idegentest-érzés, fényes szemhéjszél, a szempillák tövében megjelenő korpa, kihulló vagy reggelre összeragadó szempillák is a szemhéjszél gyulladásának jelei lehetnek.

A szemhéjszél gyulladása akkor alakul ki, ha a szemhéjon belül lévő faggyúmirigyek kivezetőcsövei eltömődnek. Ezt irritáció, fertőzés vagy a mirigyek váladékának túlprodukciója válthatja ki. A szempillák alatt lévő speciális mirigyek váladékot termelnek, amit a pislogás szétterít a szemen, így a szemhéj könnyedén csúszik a szemgolyón. Ha ebből a váladékból túl sok termelődik, a mirigyek összeragadnak. A szemészetben ezt nem fertőző szemhéjszéli gyulladásnak vagy seborrhoeának nevezik. A szemhéjszéli gyulladást leggyakrabban több különböző dolog okozza. A szakemberek „három S szindróma” néven említik a folyamatot, ami során a szemhéjszél gyulladása és a seborrhoea, valamint egy staphylococcus fertőzés és a száraz szem szindróma (keratoconjunctivitis sicca) egyszerre lép fel. A blepharitis kialakulását egyéb tényezők, például a por, füst és huzat is elősegíthetik.

A betegség diagnosztizálásához a szemhéj belsejét, a szaruhártyát valamint a szemhéjszélről vett kenetet vizsgálják. A szakorvos általában antibiotikumos kenőcsöt vagy tablettát ír elő. Ha a könnyfilm sérül, műkönny (pl. szemcsepp) használata is ajánlott lehet. A gyógyulási folyamat felgyorsulhat, ha beteg szemhéja tisztításakor nagyobb elővigyázatossággal jár el. Naponta tíz perces meleg, nedves borogatással segíthetünk feloldani a szemről a mirigyekben felgyülemlett makacs váladékot. A borogatás után a feloldódott anyagot a szempillák irányába törölve fültisztító pálcika segítségével távolítsuk el.

A szemhéjszél gyulladásának kialakulását a környezeti hatások elkerülésével lehet kivédeni. Ilyen gyulladást okozó anyag a por, a füst és a levegőben előforduló egyéb szennyeződések. Az is segít megelőzni az akut blepharitist, ha kerüljük a huzatot. Ha krónikus blepharitisben szenved, a tüneteket a szemhéj napi tisztításával tudja enyhíteni.

A szaruhártya-gyulladás tünetei a gyulladás eredetétől függően eltérőek. Mivel gyakran a kötőhártya is begyullad (kötőhártya-gyulladás), a szaruhártya-gyulladás esetén a szem vörös, könnyezik, vízszerű vagy gennyes váladék jelentkezik. Ép szaruhártyán a gyulladás általában a felszínre korlátozódik. Felszíni gyulladás esetén csak a szaruhártya külső rétege (epithelium) válik enyhén homályossá. Azonban, ha az alatta elhelyezkedő réteg (stroma) is begyullad, például egy sérülés következtében, fehér folt formájában jelentős homály jelentkezik. Ha begyullad a legbelső réteg (endothelium), a szaruhártya megduzzadhat. A keratitis gyakran komoly fájdalommal jár, súlyosan rontja a látást.

Az elsődleges ok bakteriális fertőzés, például a kontaktlencse nem megfelelő ápolásából eredően. A tipikus baktériumok között van a pneumococcus, a staphylococcus és a streptococcus. A szaruhártya bakteriális fertőzésének kockázatát növelik egyes betegségek, például a cukorbetegség vagy a legyengült immunrendszer. A gyulladást vírus is kiválthatja. Ezek a kórokozók leggyakrabban az adenovírus, herpes simplex és a varicella zoster (bárányhimlő). Ritka esetben akár gomba (candida albicans) is okozhatja a szaruhártya-gyulladást. A kórokozók általában idegen testtel fertőzött vízzel jutnak a szembe, például uszodában vagy kontaktlencse-ápolókkal.

A nem fertőző kiváltó okok között szerepelnek a mechanikai behatások (sérülések, kontaktlencsék, szempillák és egyéb idegen testek), az alkoholfüggőség, a túl hosszú számítógépes munka és a nem megfelelő könnyfilm. Ha a könnymirigy nem termel elegendő mennyiségű könnyet vagy a könnyfilm minősége nem elég jó, krónikus szemszárazság alakulhat ki, ami miatt a szaruhártya felszíne érdessé válik. Ezt tovább ronthatja a szemhéj deformitása, mivel ennek következtében a könnyfilm nem megfelelően terül el a szemgolyón.

Attól függően, mi váltja ki a szaruhártya-gyulladást, számos különböző kezelés alkalmazható.

Bakteriális fertőzés:
A szaruhártya bakteriális fertőzése hatékonyan kezelhető antibiotikumos szemcseppel. A szemcsepp megállítja a kórokozó terjedését és gyors enyhülést hoz.

Vírusfertőzés:
A vírusfertőzést általában szemkenőccsel és tablettával lehet kezelni. Sok szakorvos az Aciclovir hatóanyagot választja, mivel ez a bárányhimlő és a herpes simplex vírus ellen is hatékony.

Krónikusan száraz szem:
Ilyen esetekben általában speciális szemcseppet kap a beteg, ami stabilizálja a könnyfilmet és nedvesen tartja a szemét.

A szaruhártya bakteriális fertőzését leggyakrabban a kontaktlencse behelyezéséhez, eltávolításához és tárolásához kapcsolódó rossz higiéniás szokások okozzák. Így a kontaktlencse-viselők a kontaktlencse megfelelő ápolásával el tudják kerülni a bakteriális keratitist. Amire figyelniük kell:

• Csak a gyártó által ajánlott ideig hordják a kontaktlencsét
• Tartsák be a tisztítófolyadék használati utasításában foglaltakat
• Rendszeresen cseréljék a kontaktlencsetartó tokot
• Alaposan mossanak kezet szappannal, mielőtt a kontaktlencséhez érnének
• A lencsét ismét tisztítsák meg, ha az több mint egy hétig volt a tisztítófolyadékban
• Sose használják újra a tisztítófolyadékot

Az uveagyulladás jele a vörös szem, a megnövekedett könnytermelés, a fényérzékenység, a homályos látás és nyomás által kiváltott fájdalom. A betegek gyakran arról számolnak be, hogy szöszöket, pelyheket és foltokat látnak.

Az uveagyulladás a szemgolyó belsejét érintő, az uvea gyulladásával járó betegségek gyűjtő neve. Olyan sok különböző oka lehet, hogy itt nincs mód részletes tárgyalásukra. A szakorvosok elülső (anterior), középső (intermedier) és hátsó (posterior) uveitiseket különböztetnek meg.

Az uveagyulladás típusától függően számos különböző kezelési mód létezik. Az uveagyulladás kezelése a gyulladásra irányul, hogy csökkentse a tüneteket. Ilyenkor jönnek szóba a pupillát tágító szemcseppek (pl. atropin, szcopolamin és a tropikamid) és a gyulladáscsökkentők. Ha az uveagyulladást fertőzés okozta, antibiotikum vagy vírusölő gyógyszer segíthet.

Jelenleg az uveagyulladásnak nincs ismert megelőzési módja.

A gyulladás tüneteit az oka határozza meg. Mivel a gyulladásnak számos különböző oka lehet, nincsenek általános tünetek. A szem számos gyulladásos megbetegedésénél azonban a kötőhártya begyullad, a beteg enyhe vagy súlyos égő érzést tapasztal, vizes, nyálkás vagy gennyes váladék jelentkezik. Bakteriális fertőzésnél a szem általában piros lesz, vírusfertőzésnél pedig rózsaszín.

Gyulladást okozhat vírus, baktérium, élősködő vagy gomba is. A gyulladást okozhatja allergia is. A szem gyulladását leggyakrabban vírus okozza, a betegségek általában a szemhéj belső részén vagy a szem felszínén jelennek meg. A gyulladás oka leggyakrabban hisztoplazmózis és a herpesz vírus valamint a nemi úton terjedő chlamydia és a gonorrhoea vagy kankó.

A gyulladást a kiváltó októl függően kell kezelni. Attól függően, hogy mennyire súlyos a gyulladás, antibiotikummal vagy szemcseppel kezelhető. Ezt a kezelési módot akkor alkalmazzák, ha a tünetek nem múlnak el három napon belül. A bakteriális fertőzések és sok vírusfertőzés is általában magától, kezelés nélkül elmúlik. Akut tünetek esetén a betegnek megkönnyebbülést hoz a hűtés. Az otthoni gyógymódok, például a csepp és tea formában elérhető Eyebright is csökkenthetik a tüneteket. Ha allergiás szemfertőzésről van szó, az allergiát antihisztaminnal lehet kezelni. Ezek jelentősen csökkentik a szervezetben az olyan allergiás reakciókat, mint a viszketés és a tüsszögés.

Gyulladás általában akkor alakul ki, ha koszos kézzel szemünkhöz érünk. Ilyen esetben a leghatékonyabb megelőzési forma az elővigyázatosság és a megfelelő higiénia betartása. Ha fertőzött személlyel vagy valószínűsíthetően fertőzött tárgyakkal kerül kapcsolatba, mosson kezet rendszeresen és ne érintse meg az arcát, ne dörzsölje szemét.