Miért annyira fontos a jó látás?

Érzékszerveink által teremtünk kapcsolatot a környezetünkkel. Az emberi agy kapcsolja értelmes egésszé a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás idegsejtjeinek káprázatos tűzijátékát. Addig azonban nem gondolunk az érzékszerveinkre, amíg az egyik meg nem szűnik működni.

Öt érzékszervünk van: a szem a látás, a nyelv az ízlelés, az orr a szaglás, a fül a hallás, a bőr pedig a tapintás érzékszerve. Ezek közül messze a legfontosabb a szemünk. Az összes benyomás 80 százalékát ezzel az emberi kamerával érzékeljük. És ha egy másik érzékszervünk, például az ízlelés vagy a szaglás nem működik, akkor a szemünk véd meg legjobban a veszélyektől.

A megfázást okozó vírusok évente átlagosan háromszor vagy négyszer jelennek meg. Amikor megfázunk, szörnyen fáradtnak érezzük magunkat és romlik a szagló és ízlelő érzékünk. Emiatt hirtelen nem tudjuk érzékelni a romlott étel szagát. A szaglás genetikailag előre meghatározott program. Alapvető volt a túléléshez, mivel csak szaglás által tudtuk megkülönböztetni, hogy mi ehető és mi nem. Ha a szaglóérzékünk nem működik, a szemnek kell helyettesítenie azt a penész vagy más nyomok megkeresésével, valamint a lejárati idő elolvasásával.

Először talán furcsán hangzik, de a szaglóérzék mellett a szemnek is fontos szerepe van annak eldöntésében, hogy valami jó ízű-e vagy sem. Más érzékszervekkel ellentétben az ízlelő érzékünk nagyon gyenge: míg a szemünkkel több ezer színt meg tudunk különböztetni, csak öt ízt vagyunk képesek érzékelni: édes, savanyú, sós, keserű és umami, ami egy tartalmas, természetes ízfokozó, megtalálható például a paradicsomban, sajtban és húsban. Amint már említettük, az ízérzékelés nem csak a nyelvre támaszkodik, hanem a szemre is. Például a sárga, narancssárga és különösen a piros ételeket édesebbnek tekintjük, mint a más színűeket. Még a profi borszakértőket is sikerült becsapni. Amikor francia kutatók piros élelmiszerszínezékkel színezett fehér bort kínáltak nekik, tíz közül kilenc szakértő nem tudta megkülönböztetni azt a közönséges vörösbortól.

A látóérzék döntő szerepet játszik az első pillanat varázsában. Az átfogó benyomás nagy részét a gesztusok, az arckifejezések és a testbeszéd alkotja. Az emberek a másodperc törtrésze alatt képesek eldönteni, hogy valakit vonzónak találnak-e vagy sem. A többi érzékszervünknek, különösen a szaglásnak, csak a másik ember jobb megismerésében van szerepe.

Világszerte milliók néznek szembe hallásproblémákkal. Közülük csak nagyon kevesen hasznosítják a hallásproblémák javítását szolgáló, jelenleg rendelkezésre álló technikai lehetőségeket. Több ember beszélgetése szavak összefüggéstelen zsongásává, a zene pedig csupán zajok keverékévé válhat az ilyen emberek számára. Sok veszély is leselkedik rájuk, mivel nem hallják az autók dudálását, a rendőrautó szirénáját, vagy a vízforraló sípolását. Ilyen esetekben – a közlekedésben, a háztartásban és a szabadidőben - a szemnek kell átvennie a szerepet.

A vak emberek szintén más érzékszerveikkel kompenzálják a fogyatékosságukat. Például intenzív edzéssel a hallóérzéküket felhasználhatják arra, hogy eligazítsa őket a térben, vagy szaglóérzéküket arra, hogy felismerjenek embereket és helyeket.

A korábban látó emberek, akik betegség vagy baleset miatt veszítették el a látásukat, a további életükben vissza tudnak emlékezni a színekre. Azoknak az embereknek, akik születésüktől kezdve vakok, nincs semmilyen pontos elképzelésük a színekről, de mégis megérthetik a világos és sötét, a tiszta és homályos közötti különbséget.