Nézze meg, hogyan változtatnak a digitális készülékek látásunkon, és milyen kihívást jelentenek szemünknek!

Könnyű, ha fiatal az ember! Szemünk egy bizonyos korig automatikusan és gyorsan alkalmazkodik a különböző távolságokhoz anélkül, hogy észrevennénk. Teljesen természetes érzés felnézni az e-mailek olvasásából vagy okostelefonunk lejátszási listájából, ahol éppen a következő dalt választottuk ki, majd köszönteni egy barátot a távolban, azután pedig azonnal újra magunk elé nézni. Mindezt tökéletesen élesen és tisztán látva. Szerencsénkre tudtunkon kívül zajlik a szemünk belső működése által biztosított zavartalan alkalmazkodás, például a sugárizmok és a szemlencse munkája.

Ahogy öregszünk, szemünk egyre kevésbé képes „alkalmazkodni”, azaz a különböző távolságok között váltogatni a fókuszt. Néhányan azt veszik észre, hogy nehezebben fókuszálnak a távoli tárgyakra, habár ezt gyakran más tünetek is megelőzik, mint például szemfáradtság vagy irritáció egy hosszú nap végén, vagy esetleg fejfájás, illetve nyaki fájdalmak.

Ha visszanézzük a napunkat, rájövünk, hogy hosszú ideig használtuk okostelefonunkat, vagy sokat vezettünk erős forgalomban, és szemünk újra és újra rátévedt a navigációs rendszerre.
Szemünk általában jobban érzi magát, ha jól aludtunk éjszaka, és néhányan házi gyógymódokat is alkalmaznak, mint például hűsítő szemborogatást. Az emberek túl hamar és könnyen nyúlnak fájdalomcsillapítókhoz, hogy legyőzzék a társuló fejfájást és nyaki fájdalmakat.