Zöldhályog, szürkehályog, időskori makuladegeneráció, stb: szembetegségek és korai felismerésük

Az akut zárt zugú glaukóma vagy glaukómás roham kivételével, ahol a belső szemnyomás hirtelen fokozódik, a zöldhályog csak akkor felismerhető, amikor már jelentős mértékben károsodott a látóideg és/vagy a retina. Tipikus tünete a könnyező szem és a látásromlás, mely során a látótér íves és kívülről beszűkül. Ez az a terület, amit fejünk elmozdítása nélkül látunk. Előfordul, hogy látótérkiesések jelentkeznek annak centrumához közel vagy szivárványszínű karikák jelennek meg az élénk fényforrások körül. A zöldhályog bizonyos típusainál a beteg látóélessége és kontrasztérzékelése romlik.

Akut zárt zugú glaukómáról vagy glaukómás rohamról akkor beszélünk, ha erősen és hirtelen emelkedik meg a szemnyomás. A rohamhoz társuló tünetek között lehet a vörös és „deszkakemény” szem, szem- és fejfájás, hányinger, hányás és fénymerev pupilla (a pupilla fényre nem reagál) és a hirtelen látásromlás.

A zöldhályog különböző betegségek összefoglaló neve, melyek többségére jellemző a fokozott belső szemnyomás és/vagy a látóideget érintő keringési rendellenesség. Ritka esetekben a zöldhályog alacsony belső szemnyomás mellett is jelentkezik. Bizonyos kockázati tényezők hozzájárulnak a belső szemnyomás megemelkedéséhez, így a zöldhályog kialakulásának valószínűségéhez is. Ilyen például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a szemfertőzés, a rövidlátás, a tartós szteroidos kezelés, a családi hajlam és a 65 év fölötti életkor.

A kezelést a zöldhályog típusa határozza meg. Gyakran előfordul, hogy a belső szemnyomás csökkenthető szemcseppel. Emellett a kívánt eredmény lézeres kezeléssel vagy műtéttel is elérhető. A zöldhályog-műtétet általában helyi érzéstelenítő hatása alatt végzik.

Az akut zárt zugú glaukóma haladéktalan kórházi ellátást igényel, ennek hiányában vakság alakulhat ki. A műtéti beavatkozás előtt a beteg belső szemnyomását gyógyszerrel csökkentik.

A zöldhályog nem megelőzhető; egyedül a kockázati tényezőit lehet befolyásolni. A cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, például a magas vérnyomás megfelelő kezelése hatékonyan csökkenti a zöldhályog kialakulásának kockázatát.

A szürkehályog stádiumától függően a tünetek eltérő mértékben jelentkeznek. Tipikus tünet, hogy a színek és a kontraszt elhalványulnak; a látás problémássá válik szürkületkor, gyenge fényviszonyok mellett vagy vakító fénynél és csökken az erős fényhez és sötétséghez való alkalmazkodóképesség. Az érintettek látása súlyosan korlátozódik térben, közelre (pl. olvasásnál) és távolra is (pl. tévénézésnél).

A szürkehályognak számos oka van. A leggyakoribb a szem természetes öregedése. Ezenfelül a cukorbetegség (1-es és 2-es típusú), egyes bőrbetegségek, például neurodermatitis, dohányzás, szemsérülések, bizonyos gyógyszerek szedése (bármilyen szteroid), tápanyaghiány, az érhártya krónikus gyulladása és különböző sugárzások (pl. UV-, röntgen- vagy infravörös sugárzás) következtében megnő a szürkehályog kialakulásának kockázata. A szürkehályog öröklődő is lehet. Ilyen esetben általában nem öröklődő tényezők is közrejátszanak, például rubeolainfekció az anyaméhben.

A szürkehályog csak műtéttel gyógyítható megfelelően. A fátyolos lencsét műlencsére cserélik (ami általában akril vagy szilikon). A műtét ambuláns kezelés keretében helyi érzéstelenítéssel történik. A súlyosabban érintett szemet műtik meg először, a másik szemet pedig a gyógyulás gyorsaságától függően általában néhány nappal vagy héttel később.

Az időskori szürkehályog természetes jelenség, így nem megelőzhető. Más a helyzet az egyéb tényezők által előidézett szürkehályognál. A dohányzás és a szürkehályog kapcsolata bizonyított, így ha felhagyunk ezzel a szokással, megelőzhetjük a betegséget. A cukorbetegség legfőbb megelőzési módjai közé tartozik a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő mennyiségű alvás és a rendszeres testmozgás. A szemsérülések kockázatát csökkenthetjük, ha veszélyes munka (például fúrás és csiszolás) közben védőszemüveget viselünk. Az UV-sugarak okozta károsodások elkerülése érdekében mindig viseljen megfelelő bevonattal ellátott szemüveget; nyaraláskor vagy a szoláriumban például válasszon napszemüveget, a hegyekben pedig síszemüveget.

Száraz makuladegenerációnál a retina egy része visszahúzódik, elvékonyodik és elhal. Ennek következtében a retina közepén a fotoreceptorok elpusztulnak. Nedves makuladegenerációnál új erek nőnek az érhártyán a sárgafolt felé, ahol így vérzés és vízvisszatartás jelentkezik.

Bár a makuladegeneráció nem gyógyítható, megfelelő kezeléssel a betegség előrehaladása lelassítható vagy akár meg is állítható.

Ezzel szemben a makuladegeneráció ambulánsan speciális gyógyszerrel kezelhető injekció formájában (az üvegtestbe juttatva), amit a frissen kialakult ér visszanyom, így a sárgafolt ismét „kiszárad”. Mivel ez általában nem eredményez tartós gyógyulást, éveken keresztül, kúraszerűen kell alkalmazni.

Mivel a makuladegeneráció a tipikus időskori szembetegségek egyike, 55 éves kor fölött ajánlott rendszeres retinaszűrésre járni. Így a kezelést már a betegség korai stádiumában el lehet kezdeni.

Az üvegtesti homály sötét, gyakran átlátszó pöttyök, fonalak vagy foltok formájában jelentkezik a látómezőnkben különösen élénk háttér előtt olvasás közben, illetve az égbolt vagy havas táj előtt. Úgy tűnik, mintha ezek a foltok úszkálnának, de követik a szemmozgást. A jelenség másik neve mouches volantes, de a „repülő szúnyogok” kifejezést is gyakran használják rá.

A „repülő szúnyogok” megjelenését általában a szemgolyó nagy részét kitöltő üvegtest (corpus vitreum) természetes öregedése okozza. Az üvegtest 98 százaléka víz, 2 százaléka protein és kötőszöveti rost. Ezek az összetevők vízben oldott formában vannak jelen, így nem láthatóak. Idővel az üvegtest összemegy és elfolyósodik. A kollagénrostok összeállnak, hirtelen homályok alakulnak ki. Az üvegtesti homály tipikus időskori szembetegség. A 65-85 év közötti korosztály durván kétharmadának vannak ilyen panaszai, melyek a rövidlátókat korábban érintik, mint a normál látásúakat vagy távollátókat. Az olyan anyagcserezavarok, mint a cukorbetegség vagy a szem sérülése illetve zúzódása, valamint bizonyos gyógyszerek is okozhatnak üvegtesti homályt.

Bár a „repülő szűnyogok” nagyon gyakran zavaróak, a legtöbb esetben ártalmatlanok, esetükben nincs szükség kezelésre. Ha a homályok akadályozzák a látást, ezáltal jelentősen romlik az életminőség, vannak lehetséges kezelési módok. Az egyik az üvegtest eltávolítása (vitrektómia), mely során a részben vagy egészben eltávolított üvegtestet folyadékkal vagy gázzal helyettesítjük. A szemészek nem javasolják ezt a kezelési módot, mivel vakságot okozhat. Egy új és kevésbé kockázatos eljárás a lézeres terápia, vitreolízis. Az eljárás a homályok kezelésének nem invazív módja. A lézeres vitreolízis ambuláns kezelés, helyi érzéstelenítéssel történik, gyakorlatilag fájdalommentes. Az eljárás (fotodiszrupció) során lézersugárral törik darabokra vagy oldják fel az üvegtesti homályokat. Az üvegtest eltávolításához képest ennek a kezelésnek jóval kisebb a kockázata, kevesebb a lehetséges mellékhatása.

A következő kivételes helyzetek azonban azonnali beavatkozást igényelnek: ha a homályok hirtelen felerősödnek, számuk növekszik vagy villanások is jelentkeznek, lehetséges, hogy retinaleválás korai stádiuma áll a háttérben. Ebben az esetben azonnal szemészhez kell fordulni. Szintén ez a teendő, ha nagy fekete foltok özönlik el látómezőnket. Ha a látómezőben hirtelen esőhöz vagy gomolygó füsthöz hasonlító foltok jelennek meg, az üvegtesti vérzés jele lehet, ami azonnali szemészeti vizsgálatra szorul, valószínűleg kórházban. Fontos megjegyezni, hogy a szemészeti vizsgálat után a pupillatágítás miatt néhány órán át nem lehet vezetni.

A szem egészségügyi állapotát, így öregedési folyamát egy sor különböző tényező befolyásolja. Ide tartozik a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód. Kerülni kell továbbá a szemre gyakorolt túlzott nyomást, például az erős dörzsölést.

Az érintettnek gyakran fáj a feje, ég vagy túlterhelt a szeme, ami gyakran kimerültséggel jár. Ehhez társul még a homályos látás, az irritáció és a kettős látás.

A látens kancsalság esetén a beteg szemei nem teljesen párhuzamosan állnak, ez rontja a térlátását. Az agy és a szemizmok folyamatosan dolgoznak azon, hogy korrigálják a kettős képet, így a beteg nagyon elfárad. A heterofória megjelenését számos különböző tényező befolyásolja. Ide tartozik az alkoholfogyasztás, a stressz, a kimerültség és a pszichológiai megterhelés. Az is elősegítheti a heterofória megjelenését, ha sokat dolgozunk számítógép előtt.

A látens kancsalság általában a szem túlterhelésének egyik tünete és gyakran kezeletlen marad. Ha látásromlást eredményez, a heterofória személyre szabott prizmás szemüveggel korrigálható. Azáltal, hogy legalább az egyik lencsét speciális módon polírozzuk, kiegyenlítjük a nem összeegyeztetett képeket. Ez javítja a szemek mozgását és összmunkáját, így a viselőnek könnyedebb és jobb látásban lesz része.

Bár magát a heterofóriát nem lehet megelőzni, a következményeit, például a látásproblémákat a megfelelő lépésekkel igen. Tehetünk azért, hogy a következményeit, például a látáskárosodást elkerüljük. Ezért a csecsemőket és gyerekeket rendszeresen kell szűrni, hogy szükség esetén mielőbb elkezdhessük a megfelelő kezelést.

A legtöbb esetben az állandó kancsalság már csecsemőknél és fiatal gyerekeknél jelentkezik. Kísérő kancsalság esetén a szemek szabadon mozognak bármilyen irányba, de nem ugyanarra a pontra fókuszálnak. A kancsalsági szög minden irányban állandó.

A kísérő kancsalság vagy öröklött vagy távollátás miatt alakul ki. Lehetséges okai között szerepel még az egyik szem látáskárosodása és a korlátozott térérzékelés is.

A kísérő kancsalságot kezelhetjük takarással. Annak érdekében, hogy a kancsalító szemet megtanítsuk jól látni, az egészséges szemet néhány óra és nap között változó időtartamra letakarjuk. Így a vizuális központ megkapja a megfelelő gyakorláshoz szükséges impulzusokat.

A kísérő kancsalságot nem lehet megelőzni. De tehetünk azért, hogy a következményeit, például a látáskárosodást elkerüljük. Ezért a csecsemőket és gyerekeket rendszeresen kell szűrni, hogy szükség esetén mielőbb elkezdhessük a megfelelő kezelést.

Bénulásos kancsalság esetén egy vagy több külső szemizom vagy egy ideg hirtelen lebénul. A betegnél hirtelen kettős látás jelentkezik, rossz térérzékelésre panaszkodik, ami gyakran hányingerrel, fejfájással és akár szédüléssel jár együtt. Előfordulhat, hogy a beteg túlzottan érzékeny a fényre, szeme „remeghet”, éghet, sokat pisloghat. A kancsalsági szög a különböző tekintési irányokban változik. A bénulásos kancsalságot a betegek gyakran kompenzálják fejük döntésével, így a bénult izmot tehermentesítik. Más szóval addig döntik fejüket, amíg egyenesen nem látnak.

A bénulásos kancsalságot általában sérülés, neurológiai betegség, agyidegkárosodás vagy egy szemizom gyulladása váltja ki. Okozhatnak bénulásos kancsalságot például az agyban vagy szemüregben jelentkező keringési rendellenességek vagy tumorok is.

A bénulásos kancsalság kezelése a kiváltó októl függően eltér. A problémát lehet prizmás szemüveggel korrigálni, amely azáltal, hogy legalább az egyik lencséje speciális módon van polírozva, kiegyenlíti a nem összeegyeztetett képeket. Másik lehetőség az érintett szemizom műtéti kezelése és botulin neurotoxin alkalmazása terápiás céllal. Bizonyos esetekben a bénulásos kancsalság hetek vagy hónapok elteltével önmagát gyógyítja.

A bénulásos kancsalság megelőzése a kiváltó októl függ, így túl változatos ahhoz, hogy itt részletesen tárgyalni tudjuk. Szemésze örömmel segít a megfelelő diagnózis felállításában.

Mindkét szem szaruhártyája elvékonyodik, kúp alakúvá válik. A folyamatos deformálódás miatt a látóélesség egyre romlik. A korrekció gyors romlása jelezheti a keratokónusz kialakulását. A betegség mindkét szemet érinti, de nem mindig azonos mértékben. Keratokónusz előfordulhat gyermekkorban, de leggyakrabban 20 és 30 éves kor között mutatkozik meg. A betegség előrehaladása személyenként változó. Vannak, akiknél csak enyhe látásprobléma jelentkezik, másoknak műtéti beavatkozásra van szükségük. Általában kontaktlencse használatára többé már nincs lehetőség. A betegség előrehaladott állapotában a betegek élénk fényforrások körül gyűrűkre vagy torzult látásra, tárgyakon megjelenő árnyékokra, kettős látásra, fokozott fényérzékenységre és szürkületben és sötétben rossz látásra panaszkodnak.

Bár számos tanulmány készült a témában, nincs elég információnk arra vonatkozóan, hogy mik a keratokónusz okai vagy kockázati tényezői. Gyanítható, hogy a pajzsmirigy működési zavara vagy genetikai hajlam lehet az egyik ok, mivel a keratokónusz egy családon belül többször is előfordulhat. A keratokónusz magas kockázati tényezője a szemek hosszú ideig tartó, gyakori dörzsölése, például allergia miatt.

A keratokónusz kezelése annak okától függ, de a lehető leghamarabb el kell kezdeni. Ha kiderül, hogy a pajzsmirigy okozza a betegséget, pajzsmirigyhormonnal való kezelés segíthet. Késői stádiumban sokszor a szaruhártya-átültetés az egyetlen lehetőség.

Valószínűleg a keratokónusz nem megelőzhető, mivel nagy rá az esély, hogy genetikai tényezők idézik elő. Azonban a kockázati tényezőket csökkenthetjük, és allergia esetén a betegeknek tartózkodniuk kell a szem dörzsölésétől, gondoskodniuk kell a viszketés megszüntetéséről. Ehhez deszenzibilizációra vagy megfelelő gyógyszeres kezelésre lehet szükség.