Hogyan működik a színlátás?

A szemünk két különböző típusú fényt érzékelő sejttel rendelkezik: pálcikákkal és csapokkal. A retina fotóreceptorainak két típusa megosztja ezt a munkát, ezek különböző feladatokat végeznek el: a pálcikák lehetővé teszik számunkra, hogy egy bizonyos fényerősségig felfogjuk a fényerősség változásait. A szemünkben lévő pálcikák a szürkületi és éjszakai látás szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezek teszik lehetővé, hogy gyengébb fényviszonyok között és sötétben is láthassunk. A csapok pedig a színek felismeréséért felelősek. Három különböző változatuk van, amelyek közül mindegyik más hullámhosszra reagál:

1. Kék fényre reagáló csapok (S-csapok, az S a „short”, rövid szóra utal; ezek a rövidebb hullámhosszúságokra reagálnak)
2. Zöld fényre reagáló csapok (M-csapok, az M a „medium”, közepes szóra utal; a közepes hullámhosszúságokhoz)
3. Piros fényre reagáló csapok (L-csapok, az L a „long”, hosszú szóra utal; a hosszabb hullámhosszúságokhoz)

És milyen hatással van ez a színlátásunkra? Ha egy felület például csak rövid hullámokat ver vissza, akkor az agyunknak az kéknek tűnik. Ha csak hosszú hullámok verődnek vissza, akkor piros színt látunk. A közepes hosszúságú fénysugarak zöldnek tűnnek. A vegyes színeket, mint sárgát, lilát, narancssárgát vagy ibolyát csak akkor érzékelünk, ha a felület különböző hosszúságú hullámokat ver vissza. Ha a különböző típusú csapok az összes hullámhosszúságot egyidejűleg fogják fel, akkor az agyunk fehér színt érzékel.

Ezen kívül azonban még egy másik fontos tényező is hatással van a színérzékelésünkre: a tárgyak nem csak visszaverik, hanem el is nyelik a fényt. Az érett cseresznye például azért olyan csodálatosan piros, mert a gyümölcs felülete elnyeli a zöld és a kék fényt, és csak a hosszú fényhullámokat veri vissza, azaz azokat, amelyeket pirosként érzékelünk. Így az általunk észlelt szín a három – kék, zöld és piros – szín által elnyelt fény arányától és erősségétől függ.

A szemünk általában a 380 és 780 nanométer közötti fényspektrumot képes feldolgozni. Szemünk nem érzékeli a rövidebb (UV), és hosszabb (infravörös) hullámokat, azaz azokat, amelyek a látható fényspektrum alatt vagy felett vannak.

A napfény általában fehér, mert abban az összes szín azonos arányban van jelen. Ha egy prizma segítségével megtörjük a fénysugarat, akkor megcsodálhatjuk a fény teljes színspektrumát.

Ha a Nap az égen magasan jár, akkor a fény könnyen behatolhat a Föld légkörébe és elér minket is. Az légkör a fénynek csak egy kis kék részét nyeli el, emiatt látjuk a Napot sárgának. Az éggel más a helyzet: a felhőtlen eget kéknek látjuk, mert a fény útja a légkörön keresztül viszonylag rövid. A levegőben lévő molekulák, mint például az oxigén- és nitrogénrészecskék megtörik a fénysugarat és szórják azt. A kék, rövidhullámú fény könnyebben törik, mint a nagy hullámhosszúságú piros fény. Mivel többnyire a kék fény verődik vissza, az eget kéknek látjuk. A fény útja a légkörön keresztül hosszabb, ha reggel vagy este a Nap alacsonyan jár az égen. Csak a piros, nagy hosszúhullámhosszúságú fény tud áthatolni. Ez az oka, hogy az eget pirosnak látjuk. Ha az eget felhők takarják, vagy a levegő porral teli vagy nyirkos, akkor a napfény teljesen visszaverődik, és nem törik. Az ég ezért hosszúhullámú fehér , rossz idő esetén pedig szürke színben mutatkozik. A Holdnak nincs légköre. A Holdon az ég fekete, mert a fény törés nélkül éri el a Hold felszínét. A Holdon állva a napot ragyogó fehér színben látnánk.

A napszemüveg több, mint csupán egy egyszerű divatkiegészítő. Védi szemünket az emberi szem számára teljesen láthatatlan káros rövidhullámú sugárzással szemben. A napszemüveg kényelmesebb látást is kínál, szívesen viseljük, mert jelentősen csökkenti az erős napfény által okozott kellemetlen vakító hatást. Minél erősebb a napfény és a fényvisszaverődés, mint például a nagy vízfelületeken, vagy magasan, a hóval borított hegyeken, annál jobban kell ügyelnünk a szemünk védelmére. Ez azt jelenti, hogy jobb egy sötétebb színezést választanunk. Rendkívüli esetekben további bevonatok is segítségünkre lehetnek.

Íme a gyakorlatban bevált szabály:minél semlegesebb a szemüveglencse színe, annál kevésbé befolyásolja a színlátásunkat. A szemüveglencsék gyártásánál az egyik fő cél, hogy a vakító fény optimális mértékű tompítása mellett a természetes színérzékelés megmaradjon. Ez különösen érvényes az autó- vagy motorkerékpár vezetők számára javasolt napszemüvegek esetén. Napszemüveg vásárlásakor feltétlenül ügyeljen arra, hogy az Ön által vásárolt szemüveglencsék alkalmasak legyenek vezetéshez. Ne válasszon túl sötét, a fényt túlságosan elnyelő színezést. Máskülönben a lencse színe kedvezőtlen hatással lehet pl. a közlekedési lámpák színének felismerésére. Egyes színárnyalatok, pl. a sötétkék vagy a piros, nem alkalmasak vezetésre. Azok a napszemüvegek, amelyek fényelnyelése meghaladja a 25%-ot, nem alkalmasak a sötétben, vagy a szürkületben való vezetésre. Legyen elővigyázatos autóvezető – gondoljon ezekre a tényezőkre is! Ha további tájékoztatást kíván, az optikusa szívesen áll rendelkezésére.

Egyes esetekben – divatos, vagy gyakorlati okokból –a szürke, barna vagy sötétzöld üvegek alkalmatlanok. A ZEISS lencsék bármilyen színárnyalatban kaphatók, bármit is kíván. A lencse természetes színlátására való hatása a színétől függ. Szemünk azonban idővel alkalmazkodik a színszűréshez, és az agyunk a helyes természetes színt idézi.

Számos mítosz van a köztudatban azzal kapcsolatban, hogy a különleges színárnyalatok milyen hatással lehetnek a látásunkra vagy kedélyállapotunkra. Tény azonban, hogy egy színárnyalat pozitív vagy negatív hatásának mértéke, a személyektől függően különböző lehet. Ezért jó, ha az optikusnál egyeztetünk ezzel kapcsolatban.

A napszemüveglencsék több fronton is helytállnak: védik a szemet az UV sugárzással szemben, csökkentik a vakító fényhatást, korrigálják a látáshibákat és divatos kiegészítők is. De egyes napszemüvegek még ennél is többet tudnak. A kontrasztfokozó napszemüveg jobb látásélményt kínál. A ZEISS lencsék három változata kapható:

• Skylet Fun (70% fényelnyelés)
• Skylet Road (80% fényelnyelés)
• Skylet Sport (90% fényelnyelés)

Mint már a nevük is sejteti, ezek a napszemüveglencsék különböző alkalmazási területre készültek. Mindhárom erősíti a színkontrasztot. Ön élesebb és kellemesebb látásnak örvendhet, még diffúz fény vagy rendkívül vakító fény esetén is. Próbálja ki az optikusánál.

Mint már tudjuk, a közvetlen napfény mindig szórt fény. A levegőben lévő részecskék miatt az erős napsütésben az eget kék színűnek látjuk, a fény kék összetevőjének a szóródása a legjelentősebb. A Skylet napszemüveg egy speciális szűrő segítségével gyengíti a fény kék részét, ezáltal jelentősen javítja a kontraszt érzékelését. A trükk a fény kék részének olyan mértékű tompítása, hogy a színek természetesnek tűnjenek a szemlélő számára. A Skylet színek tehát nem „kékszűrők”, amelyek teljesen kiszűrik a kék fényt.

Tudjon meg többet a ZEISS napszemüveglencsékről

A síszemüvegeknél alkalmazott ZEISS SONAR még egy lépéssel tovább megy. A havas felületek vakítása valódi kihívást jelent a szemünk számára. Különösen fontos, hogy síelés közben nagy sebességnél is fel tudjuk ismerni a pályát és az utunkba kerülő akadályokat. Ez a síszemüveg a 380 és 420 nm közötti kék fény nagy részét átengedi, míg a 420 és 520 nm közötti hullámhosszúságokat erősen szűri. Ez az oka annak, hogy ezek a szűrők piros/narancssárga színűek. Ez a piros/narancssárga szín sokkal könnyebbé teszi a havas környezetben a sípálya felismerését.

Még egy érdekes tény: Ha Önnek nehézséget jelent a piros és zöld szín felismerése, akkor a Skylet napszemüveglencsék jobb látást kínálhatnak. Tudjon meg többet a színvakságról és bizonyos színek korlátozott felismerési képességéről.