Kék fény: a jó és a rossz

A vélemények megoszlanak a kék fény jótékony és káros hatásairól. Egyfelől a kék fény hatékony eszköz lehet a téli depresszió és az álmatlanság ellen folytatott küzdelemben. Ezzel szemben a kék fény maradandóan károsíthatja látásunkat. Szóval mi a helyzet a kék fénnyel? Hogyan változott a mesterséges fény, aminek mindennap ki vagyunk téve? Szervezetünknek miért van szüksége ennek a hullámhossznak a biológiai hatásaira? Mikor és hogyan kell védekeznünk a kék fény potenciálisan kártékony hatásával szemben? Olvassa el a részleteket a kék fény jó és rossz hatásairól.

Az emberi szemet elérő és oda behatoló fény két részre oszlik: a 380 és 780 nm közötti hullámhosszba tartozó látható fényre, valamint az ultraibolya (UV-fény) és az infravörös tartományt (IR-fény) felölelő nem látható fényre.

A szakértők egy ideje már tudják, hogy az UV-fény káros lehet a biológiai szövetre, például a bőrre vagy a szemre. Általában ezért védekezünk a nap ellen napvédő krémek vagy napszemüvegek segítségével. A látható kék ibolya fény azonban károsíthatja a szemet. Bár a kék ibolya fény kisebb energiájú az ultraibolyánál, szinte teljes mértékben szűrés nélkül halad át a szemen, eljutva a retinához. Ehhez képest az ultraibolya fényt a szem elülső része szinte teljes egészében elnyeli, és jelentősen kevesebb mint 5% jut el a retináig.

A 380 és 500 nm közötti tartományban levő fény kék összetevőjét nagy energiájú látható (HEV) kék fénynek nevezzük. A 380 és 440 nm közötti hullámtartományban levő kék ibolya különösen káros hatású, és valószínűsíthetően a retinában a nagy energiájú beeső fény által okozott kár, a fotoretinitisz egyik oka.

A fény nemcsak a jobb láthatóságot segíti elő, hanem fontos szerepet játszik a biológiai ritmusunk szabályozásában, valamint hatással van az általános jó közérzetünkre is. A fény befolyásolja, hogy ébren vagyunk-e vagy alszunk, illetve lehetővé teszi a munkánkra való összpontosítást, a hatékonyságot, valamint hogy frissnek érezzük magunkat és egészségesek legyünk.

Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a fénynek biológiai hatásai vannak szervezetünkre. Az UV-fény például a vitaminok előállításában vesz részt. Az erős, különösen a kék fénynek való kitettség befolyásolja a hormonháztartásunkat. A szervezet hormonjai szabályozzák a közérzetet, valamint a cirkadián ritmust. Napközben a kék fény mennyisége viszonylag nagy, este pedig jelentősen alacsonyabb.

Ha kint süt a nap, a test szerotonint (más néven: boldogsághormont) és kortizolt (stresszhormont) bocsát ki. Mindkét hormon hatása, hogy ébernek és aktívnak érezzük magunkat. A melatonin ezzel szemben az ún. alváshormon, amelynek következtében a sötétben fáradtnak érezzük magunkat, és mélyen alszunk.

A fény, és különösen a retinánkat érő kék fény befolyásolja pszichológiai egészségünket is. Ezért van sikere a fényterápiának a téli depresszió és az álmatlanság kezelésében. De mint sok más esetben is, itt is érvényes a „mindent módjával” szabály. A túl sok fénynek való kitettség kockázatos és akár káros is lehet.

A túl sok ultraibolya és kék-ibolya sávú fény kárt tehet az emberi szemben. Amellett, hogy a kötőhártya és a szaruhártya fájdalmas gyulladását okozza, kárt tehet a szemlencsében is (pl. szürke hályog) és főleg a retinában (makula degeneráció).

Ezért annyira fontos, hogy erős napsütésben 100%-os UV-védelmet biztosító napszemüveget viseljünk, kimondottan olyan helyzetekben, ahol sok a tükröződés, például vízpart környékén vagy havas hegyekben.

Kezdve a világító diódákkal (LED-ekkel) és a xenon lámpákkal az energiatakarékos izzókig és a kijelzők elektromágneses sugárzásáig az életünk javítására és megkönnyítésére tervezett összes „új fényforrás” nagyobb mennyiségben bocsájt ki kék fényt, mint a hagyományos izzók. A fény eltérő spektrális összetétele azt jelenti, hogy jelentősen több kék fény vesz minket körül, mint korábban. Lehet ennek ártalmas hatása a látásunkra?

De fontos megjegyezni, hogy szemünket 30-szor annyi kék fény éri egy átlagos borús napon a szabadban eltöltött egy óra alatt, mint egy monitor előtt töltött egy óra alatt.

Logikus, hogy a színtelen szemüveglencsénél nincs szükségünk UV-védelemre, ha a szemüveget főként beltérben hordjuk. Azonban beszerezhetünk színtelen lencsét olyan kék szűrővel, mint például a DuraVision^® Blue Protect. De miért?

A fényforrások vagy képernyők kék sugárzása néhány ember szemét irritálhatja vagy kifáraszthatja. A kék szűrő élesebb látást is biztosíthat: a látható fény különböző hullámhosszait a szaruhártya és a szemlencse kicsit másként töri meg, így nem mind ugyanabban a fókuszpontban éri a retinát. Néhányunknak ismerősek az ilyen jelenségek: például az, hogy könnyebben látni távolban a pirosat és közelben a kéket; vagy hogy az infografikák piros, zöld és kék vonalaira fárasztóbb fókuszálni, mint egyazon vagy hasonló színeknek a különböző árnyalataira.